Az elõzõ részben megismerkedhettél
azzal, hogy az öt különbözõ csoportba pontosan
milyen mértékegységek tartoznak, illetve, hogy mit
mérünk vele.
Ezekbõl a mértékegységekbõl épül
fel az a táblázat, amelyet a program elején, a bevezetõ
részben már megmutattam nektek.
Most azt is megmutatom, errõl a táblázatról
hogyan tudjátok könnyen leolvasni az egyes mértékegységek
közötti váltószámot.
|
| A nyilak szemléletesen mutatják, hogy az
elsõ két ábra helyett a mértékegységeket
kell mondani, míg az utolsó ábra helyett a közöttük
lévõ váltószámot. De
honnan is jön ez a 100? Könnyedén leolvasom
a már sokszor emlegetett mértékegység táblázatról.
Hogyan olvasom le a váltószámot?
Egyik kezemet (vagy ujjamat) ráteszem az egyik mértékegységre,
(amirõl váltani szeretnék), a másik kezemet
ráteszem a másik mértékegységre (amire
váltani szeretnék).
A két kezem között lévõ váltószámokban
megnézem összesen hány nulla van, és ennek alapján
mondom meg a váltószámot.
Ha összesen 1 nulla van benne, akkor a váltószám
10.
Ha összesen 2 nulla van benne, akkor a váltószám
100.
Ha összesen 3 nulla van benne, akkor a váltószám
1 000.
Ha összesen 4 nulla van benne, akkor a váltószám
10 000.
Ha összesen 5 nulla van benne, akkor a váltószám
100 000.
Ha összesen 6 nulla van benne, akkor a váltószám
1 000 000.
.
.
.
és így tovább.
Mondhatnám úgy is, hogy összeszorzom a váltószámokat,
akkor is ugyanazt az értéket kapom, mert 10*10=100, és
a 100-ban két nulla van. De a nullákkal könnyebb nektek
megjegyezni.
Nézzük meg kicsit szemléletesebben.
Kattints a Start gombra.
|